Snowboard, sör és letisztult gondolatok
Sajgóan összehúzódó izomkötegek, vérvörös, jég miatti karcolatok a kézfejen, tízcentis lila folt a lábamon és megmagyarázhatatlan fáradtság és kipihentség elegye.
Az idei síelés így végződött számomra. És igaz, hogy most alig bírom tartani a kezem és a hátam olyan szinten be van állva, hogy bármit megadnék egy masszázsért, de ezt a rövidke, két napos élményt semmi áron nem hagytam volna ki.
A hófehér porhóban hagyott nyomokat két oldalról fenyők keretezték, a szél pedig édesen duruzsolt a fülembe ahogy a boarddal száguldottam a hegyen lefelé. A sör utóíze még pumpált bennem, ezáltal a kisebb-nagyobb hóhalmok között lavírozva meg-megcsúszott a deszka és a nap végére a fájó testrészeim is feladták a testem tartásáért küzdött harcot, de cserébe éjszaka életem egyik legpihentetőbb alvását tudhattam magaménak ezáltal.
Rég voltam ennyire leterhelve fizikálisan, így noha észvesztően éget és tűnik hatszor annyinak a testsúlyom, mint valójában, valahol kellemes ez az érzés. A jól elvégzett munka utáni, dagadó büszkeséghez tudnám hasonlítani.
Az idei síelés így végződött számomra. És igaz, hogy most alig bírom tartani a kezem és a hátam olyan szinten be van állva, hogy bármit megadnék egy masszázsért, de ezt a rövidke, két napos élményt semmi áron nem hagytam volna ki.A hófehér porhóban hagyott nyomokat két oldalról fenyők keretezték, a szél pedig édesen duruzsolt a fülembe ahogy a boarddal száguldottam a hegyen lefelé. A sör utóíze még pumpált bennem, ezáltal a kisebb-nagyobb hóhalmok között lavírozva meg-megcsúszott a deszka és a nap végére a fájó testrészeim is feladták a testem tartásáért küzdött harcot, de cserébe éjszaka életem egyik legpihentetőbb alvását tudhattam magaménak ezáltal.
Rég voltam ennyire leterhelve fizikálisan, így noha észvesztően éget és tűnik hatszor annyinak a testsúlyom, mint valójában, valahol kellemes ez az érzés. A jól elvégzett munka utáni, dagadó büszkeséghez tudnám hasonlítani.
Íme egy szösszenet amit erről az életérzésről, élményről írtam:
A szabadság érzése keresztülfúj rajtam,
a kabátom szélét lengeti tépelődve.
A magam ura vagyok, és sem néhány karcolás,
sem égető sebek nem állíthatnak meg.
Az egész testem összhangban: a sarkam nyomása,
a mellkasom és csípőm elfordulása, az
elkószált hajszálaim táncolása a szél tépő fuvallatában.
Kontroll, biztonság, erő, gyorsulás.
Minden amit szeretek.
A deszka ellenkezést nem tűrve nyomódik a puha, néhol jeges hó ellen,
a lábfejem az édes fájdalom határát feszegetve ütődik
minden fordulásnál a bakancs kemény, acélos belsejéhez.
A szemeim már rég kiszáradva pásztázzák
a színekkel teli hófehér tájat,
akadályokat és kifogásokat egyből figyelembe se véve.
A hidegtől pirosló ujjaim most a kesztyű belsejében melegednek,
míg az izgalomtól hevesen pulzáló gondolataim
és szívem az időben megfagyva lebegnek
pár megnyugtató percig.
