Emelés

Hát ez is eljött, életem első vizsgaidőszaka és komolyabb megmérettetése!

Na de kezdjük az elején...

 

A jogi alapismeretek óra az első egyetemi félévem alatt szerdán reggelenként pontban 8:30-kor kezdődött. Az oktatónk egy fiatalos harmincas volt, akinek az előadásain majdnem minden alkalommal tele volt a 150 fős előadó. Elképesztően humoros és közvetlen volt, a tanagyag az ő elmesélésében sokkal kézzelfoghatóbbá vált, és a legtöbb órája végén hatalmas mosollyal és élménnyel gazdagodva indultam útnak.

A félév vége felé az egyik órára késve estem be. A szőrmekabátom alatt a loholástól átizzadt a pólóm, a számból egy félig megevett szendvics lógott ki és a vállamról majdnem lecsúszott a hátizsákom, mert egyszerre próbáltam eltenni a fülhallgatómat és lehajtani a székem támláját. A lényeg, hogy megérkeztem 4 perc késéssel.

Az oktató végignézve a szenvedésemet, mosolyogva megvárta amíg leülök és nyugodtan elkezdte folytatni a vizsga ismertetésének menetét. Gyorsan befejeztem a reggelim, előkaptam egy füzetet és érdeklődéssel telve vártam az agyam tágulását az elkövetkező másfél órában. 

Valamiért ezen a reggelen nagyon energikus voltam, és sokkal gyorsabban tudtam jegyzetelni mint általában. Ha befejeztem a körmölést vagy egy gyors mondat leírását, felnéztem, vártam a elkövetkező információkat. Ennek következtében sokszor találkozott össze a pillantásunk, és egy idő után az én jegyzetelési ritmusom határozta meg az előadás ritmusát is.

Épp a büntetőjogon belül fellelhető szubszidiaritás elvét taglaltuk, amikor a füzetemre meredve rántottam egyet a szemöldökömön, mert még nem találkoztam ezzel a kifejezéssel. Kicsit meg is ijedtem, hogy ezeket az infókat mind tudni kell majd. Az oktató úgy tűnik pont meglátta az arckifejezésem diktálás közben (véletlen lett volna?), mert hozzáfűzte az órához, hogy nem kell megijedni, egyetemi éveink során még sokszor fogunk találkozni ezzel és egyéb idegen kifejezésekkel is.

Utolsó előadásunk lévén elbúcsúzás és kellemes ünnepeket kívánás után egyöntetű tapsviharban tört ki az egész terem. Nem volt tervezett, másik előadás után nem fordult még elő, egy teljesen egyedi és csodálatos élmény volt. Előadás után természetesen rögtön csekkoltam, hogy lesz-e közös óránk a következő félévben.

Mivel egy viszonylag nagy témakört átölelő tantárgyról beszélünk, ami a "top3 nehéz vizsga" kategóriában döntős helyet foglal el számomra, taktikailag hamar túl akartam esni rajta. December 20.-án reggel, a vizsgaidőszak első napján 9:00-kor a torkomban dobogott a szívem, ahogy megnyitottam pizsamában a kérdőívet. 20 kérdés, 15 perc, 5 óra alvással éhgyomorra, nos, nem kívánom senkinek. Életem leggyorsabban eltelt negyedórája volt, de nagyjából magabiztosan töltöttem ki a tesztet, aminek a végeredménye rögtön felugrott a kérdőív adása után. 4 hibaponttal hármast írtam, és nagyon fájt. Tanultam is rá, az órát is imádtam, és az ügyvéd bátyámnak is szerettem volna megmutatni, hogy milyen okos vagyok. Erre közepest írok.

Kissé lehangolódva hívtam fel az egyik barátnőmet, akivel előző éjszaka még egymásnak tettünk fel villámkérdéseket a PTK részeiről és közjogon belüli jogágak részleteiről, aki 2 hibaponttal négyest írt. Nyilvánvalóan a teszt egy 100 kérdéses adatbázisból dobált fel kérdéseket, és ő is elképesztően sokat tanult, de lutri volt, hogy ki mit kap. 

Fájt azért rendesen a hármas.

Az oktató email címét kikeresve és azután, hogy kigugliztam, hogyan kell megszólítani egy egyetemi tanárt, írtam neki egy gyors levelet a következő vizsgaidőpontra vonatkozóan. Kíváncsi voltam, hogy a javító vizsgánál a hármasomat megtarthatom és rizikó nélkül mehetek újrapróbálni, vagy minden törlődik és második eredményt számítják be.

15 percen belül válaszolt, hogy sajnálja, a Neptunon belül csak úgy működik, hogy törli az előző eredményeket az új vizsga esetében. 

Egy 10 perces világfájdalom, dilemma és önsajnáltatás után csippant egyet e telefonom - beírták az érdemjegyemet. Reményvesztetten kattintottam az értesítésre, amikor legnagyobb meglepetésemre egy négyest láttam beírva. Újrafrissítettem az oldalt, pislogtam párat, megütögettem homlokomat, de továbbra is "jó" volt az érdemjegyemnél.

Utólag kiderült, hogy az oktató lejjebb vitte a ponthatárokat, bár nem tudjuk miért. Csak találgatások vannak, néhányan azt mondják azért, mert az első felvehető vizsgaidőponton írtuk, amikor még semmit nem tudtunk róla és újdonság volt az egész. Nem tudom.

Mindesetre írtam egy válasz emailt, amiben megköszöntem a gyors válaszát és a ponthatár emelést, továbbá hogy a kérdésem így már nem aktuális:)) 

10 perccel a mail küldése után a forró zuhanyban énekelgettem a Queen - Don't stop me now c. számát amikor megfagyott a kezem a forró víz alatt, és a színes csempére meredve megsemmisültem kicsit belülről. A ponthatárokat pont, hogy lejjebb vitte, nem emelte. 

Én meg megköszöntem neki az emelést...

https://www.youtube.com/watch?v=HgzGwKwLmgM